Ma 2017. november 24. péntek, Emma napja van.

A pszichoterápiás kapcsolatban, illetve a terápiás folyamatban levő határok szerepéről alkotott képet erősen színezi az ember elméleti háttere. Azt, hogy mit tekintünk határnak, mely határoknak tulajdonítunk jelentőséget, és hogyan viszonyulunk ezekhez a határokhoz, meghatározza az, hogy hogyan értelmezzük a pszichoterápiát.

Mi a szupervízió, hogyan segíthet ez a módszer a pedagógusoknak a stresszhelyzetek jobb kezelésében és a kiégés megelőzésében? A szupervízió szót hallva nagy valószínűséggel a legtöbb ember az ellenőrzésre gondol először, pedig valójában a szónak semmi köze ehhez a jelentéshez.

Unalomig ismételt tény, hogy hazánkban a függőségek tömegeket érintenek. Ennek a megállapításnak a mélyén azonban azt találjuk, hogy nem csupán a szenvedélybetegek élik át az addikcióval járó nehézségeket, hanem a közeli hozzátartozók, a családtagok is. Az egyén és a szűkebb környezete nem választható el egymástól, kölcsönös hatást gyakorolnak egymásra.

Ugyanazokból a helyzetekből egyes emberek sikeresen jönnek ki, előnyt kovácsolnak a hátrányukból, míg mások hasonló szituációkban teljesen összetörnek, összeomlanak. Miből adódik ez a különbség az emberek között?

„A techno egy ösztönös öngyógyítási kísérlet, népi gyógyászat."  Hangzik el az interjú során, mely kellő mélységbe ránt minket, ahol képesek vagyunk tisztán látni azt, ami az! Jöjjön egy kis Self, majd aztán egy kis Groove!

Korábban már foglalkoztam az élet céljával és az emberiség céljával, de most szeretném újra körüljárni ezt a témát egy újabb megközelítésből, mégpedig az egyén szempontjából. Mi lehet az egyén célja? Mondhatnánk válaszként erre, hogy az bizony egyénről egyénre változó lehet, hiszen valaki rocksztár akar lenni, valaki fodrász, tanár, tűzoltó, vagy éppen az Egyesült Államok elnöke. Tehát ahány emberi lény él a Földön, annyi eltérő életcél létezik. Van azonban egy közös késztetés, ami minden ember esetében egy és ugyanaz, és ez a késztetés már gyerekkorban megmutatkozik. Tudod-e, hogy mire gondolok?

A logoterápia kifejezés a logosz szóból eredeztethető, ami többek között értelmet jelent. A logoterápia középpontjában a lét értelmére való törekvés áll. Frankl szerint a lét értelmére való törekvés minden ember sajátja, és csak az ember sajátja. Az állatok sok teljesítménye felülmúlhatja az emberét (pl. hangyák kolóniája), de nehezen elképzelhető, hogy egy állat saját létének értelme felől érdeklődjön. Az ember értelemkeresése egyáltalán nem beteges, hanem normális jelenség, még ha az értelemkereső ember a benne lévő frusztráció miatt nem is érzi magát normálisnak.